HIVATÁSSZERŰ [s-sz] melléknév -en [e] (néha rosszalló)
Állandóan, hivatásból (1) v. hivatás nélkül, kenyérkeresetként űzött. Hivatásszerű foglalkozás; hivatásszerű embercsempészés, kijárás. Hivatásszerűen űz, végez vmit, foglalkozik vmivel. A birkózást hivatásszerűen űzi. Hivatásszerűen foglalkozik a méhészettel.