HIMLŐS melléknév -en [e]
Himlőben (1, 3) megbetegedett <személy, csoport, állat>.
Himlős gyermek; himlős bárány. Himlős lett a család. □ Ha egy beteg feleség, vagy egy szegény | himlős gyerek megkívánván, lesujtunk | egy rossz galambfiat, tüstént kikötnek. (Katona József) Himlős volt az egész ház. (Tolnai Lajos)