HELYTELENÍT [e-e-e] tárgyas ige -ett, -sen; -eni [ë, ë, e]
<Cselekedetet, megnyilatkozást> rossznak, hibásnak, nem megfelelőnek tart; elítél, nem helyesel, nem ért vele egyet.
Vkinek a kijelentését, magatartását tetteit helyteleníti. Helyteleníti a vitát.
- helytelenítés; helytelenített; helyteleníthető; helytelenítő.