HELYESBÍT [e-ë] ige -ett, -sen; -eni [ë, ë, e] (
választékos)
tárgyas <Beszédben, írásban elkövetett hibát> kijavít, helyreigazít.
A számlát, a tévedést, az elszólást helyesbíti. || a. (tárgy nélkül)
Helyesbítek: nem 15 óra 25 perckor, hanem 15 óra 45 perckor.
- helyesbített; helyesbíthető; helyesbítő; helyesbíttet.