HÉTALVÓ [t-a] melléknév és főnév (kissé bizalmas)
Sokat alvó (személy); álomszuszék. Hétalvó gyermek. □ A híres hétalvó
kénytelen volt odahagyni az ajtó- és ablaktalan düledéket. (Arany János) Hétalvók, akiket már azzal sem lehet felébreszteni, hogy a rézmozsárban diót törnek az orruk alatt: felrettennek. (Krúdy Gyula)