Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

HOCI ige és mondatszó, (népies) hocci
  • I. ige (ragozhatatlan; felszólító módú egyes szám 2. személyű alakként) (népies, bizalmas, tréfás)
  • 1. tárgyas Add ide <azt a tárgyat, azt az állatot, amely nálad v. a közeledben van>. Hoci azt a pénzt! □ Rafael eléje szökkent [a postás fiúnak] az út közepére. – Szállj le Andris: hoci öt percre a csikódat. (Gárdonyi Géza) || a. tárgyas (ritka) Adj nekem, adj a kezembe (valamit)! Hoci sót! □ Tubák! hoci tüzet! (Bársony István) Hoci csak valami irodalmi lexikont! (Móra Ferenc) || b. tárgyatlan Hoci vmivel: adj ide vmit; ide vele! Hoci azzal a pénzzel! || c. (vonzat nélkül, ráértéssel) Add ide!, ide vele! [Odaadjam-e ezt a kést?] – Hoci! [Kell ez a sütemény?] – Hoci! – || d. tárgyatlan (játék, tréfás) Hoci pénz v. guba!: (vesztes) fizess!
  • 2. tárgyas (ritka, tájszó) Hozd ide és add ide <azt a tárgyat, amely nincs ugyan messze, de nem érem el>. Hoci csak azt a kalapot onnan a fogasról!
  • II. mondatszó (rendsz. tréfás) (csak ebben:) Hoci nesze!: add ide az árut v. cseretárgyat és rögtön megkapod ellenértékét.