Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Olyan <személy>, aki (el)hisz vmit. Könnyen hivő ember.
2. (vallásügy) Olyan <személy>, aki Istenben, vallásának tanításaiban hisz; vallásos. Hivő keresztény; hivő lélek.
II. főnév -t, -je [e]
1. Hivő (12) személy. Hivők és hitetlenek; megtéveszti a könnyen hivőket. □ Sophokles még hivő, s Oedipusa egy vak hatalom szerencsétlen játékszere. (Ambrus Zoltán)
2. (vallásügy) A nagyobb keresztény egyházaktól elszakadt s vmely szektához csatlakozott személy; szektás. A hivők közé lépett. A hivők imaháza. □ Nem fértek a hívők a szobába, az udvaron kellett nekik az igét hirdetni. (Móra Ferenc) A fákon végiglengő reszketésre | ugy nézhetnék, mint aki hitetlen állva nézne | egy rajongó gyülekezetet, | valami különös felekezetnek | rejtelmes, könnyes szertartásait, | ahol a hívők sorra fölremegnek. (Babits Mihály) || a. (vallásügy, népies) Baptista (II).