Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

HOLD [1] főnév -at, -ja
  • 1. (csak egyes számban; tudományos, kül. földrajzi és csillagászati művekben, olykor költeményekben rendsz. nagybetűvel) Égitest, a Föld egyetlen mellékbolygója, mely a Föld körül és ezzel együtt a Nap körül kering, ill. ennek az égen látható képe. → Fogyó hold; → teljes hold; az első hold negyede; a hold utolsó → negyede; a hold karimája ←; a hold sarlója ←; a hold szarvai; a hold tányérja ←; a hold udvara; a hold ismeretlen oldalának lefényképezése; → átsüt a hold vmin; besüt a hold (vmin) vhova; a hold a felhők mögé → bújik; bujkál a hold; → dagad a hold; feljön v. felkel a hold; → fogy a hold; a hold fogyóban van; → kikukucskál a hold a felhők közül; lemegy v. lenyugszik a hold; → megfogyatkozik a hold; a hold megtelik; a kutyák ugatnak a holdra v. ugatják a holdat. □ Hold, szelíd hold, felhőd kárpitjában Sokszor könnyes szemmel néztelek. (Kölcsey Ferenc) Világos éj volt. A hold fenn vala; Halványan járt a megszakadt felhőkben. (Petőfi Sándor) Sohse hull le a vörös csillag: | Nap, Hold, Vénusz lehullott régen, S ő dölyföl a keleti égen. (Ady Endre) || a. Mesterséges hold: műhold. || b. (átvitt értelemben) <Rendsz. állandósult szókapcsolatokban:> elérhetetlennek, megközelíthetetlennek tekintett hihetetlenül távoli v. nem is létező, képzeletbeli hely, világ. A holdban jár: álomvilágban jár; (tréfás) a holdban van: sehol sincs. A holdban van a vagyona. □ Én pedig … a holdban keresem azt a tartományt, melynek biztosa leszek. (Vas Gereben)
  • 2. (csillagászat) Egy-egy bolygó körül keringő kisebb bolygó; mellékbolygó. A Marsnak két, a Jupiternek tizenkét, a Saturnusnak tíz holdja van.
  • 3. Az ember körme tövén levő félhold alakú világosabb rész, folt.
  • 4. (tájszó) Ló, szarvasmarha homlokán levő világos v. fehér folt.
  • 5. (vadászat) Fehér bőr a lilik és a szárcsa orrtövén.
  • 6. (vadászat) A rőtvad farka alatt levő fehér folt; tükör.
  • 7. (régies, irodalmi nyelvben) Holdhónap. □ Négy holdja múlik immár, asszonyom, Mióta férjed, a bán, fogva van. (Vörösmarty Mihály) Még egyszer annyi holdat és napot Érjünk. (Arany János–Shakespeare-fordítás)
  • Szóösszetétel(ek): 1. holdárnyék; holdév; holdesztendő; holdfeljötte; holdfertály; holdfolt; holdfolyó; holdfordulás; holdjárás; holdkelte; holdkráter; holdlakó; holdleírás; holdmező; holdnegyed; holdóra; holdpálya; holdsütés; holdszám; holdtányér; holdtávolság; holdtérkép; holdújság; holdújulás; holdvakság; 2. félhold; műhold; telehold; telihold; újhold.
  • holdatlan.