HITÚJÍTÁS [t-ú] főnév (
régies,
választékos)
Az a XVI. században Európa-szerte kibontakozó, az akkori gazdasági és társadalmi átalakulásokkal együtt járó, a katolikus egyház, valamint a vele szövetkezett feudális hatalmi csoportok uralma ellen irányuló vallási mozgalom, amely a keresztény egyháznak a biblia szerinti megújítását tűzte ki céljául, és amelynek során szervezetileg új egyházak keletkeztek; reformáció. □ Olykor egy-egy ének nyujt neki vígaszt; A hitujítás kora szülte még azt. (Arany János)