HAJBÓKOL tárgyatlan ige -t, -jon
Alázatosan, szolgai módon hajlong; megalázkodva hízeleg.
Örökké hajbókol; csúszott-mászott, hajbókolt a hatalom előtt. Nem tud hajbókolni a főnökének. Az udvaroncok hajbókoltak a király előtt. □ Amaz ott mellette nevek napjára köszönget. Most is hajbókol, a kívánság zeng ajakáról. (Kölcsey Ferenc)
- Igekötős igék: körülhajbókol.
- hajbókolás; hajbókolgat; hajbókoló.