HADERŐ [d-e] főnév (
katonaság)
Az állam érdekeinek fegyverrel való megvédésére szervezett teljes katonai erő vmely, ill. valamennyi fegyvernemben; fegyveres erő.
Légi, szárazföldi, tengeri haderő; a haderő főparancsnoka. A támadó egész hadereje megsemmisült. □ A haderőtől függ valamely állam biztossága. (Eötvös József) Amerikai, angol és színes bőrű hadtestek nyomulnak a németek ellen, fölényes légi haderővel. (Kuncz Aladár)
- Szóösszetétel(ek): haderő-megajánlás; haderő-főparancsnokság.
- haderejű.