HÍRADÁS [r-a] főnév
Az a tény, hogy vki, vmi szóban v. írásban hírt ad, híreket közöl vmiről, vkiről; értesítés, tudósítás. Hivatalos híradás; sokáig híradás nélkül hagy vkit. Híradás nélkül ment el hazulról. Híradással lesz, volt: hírt ad(ott), üzen(t). A lap híradása nyomán felfigyeltek az új találmányra az emberek. □ [A pedellus] úgy állott ki a kapuba, hogy fent az
összegyűlt professzor uraknak ő lehessen legelső híradással. (Mikszáth Kálmán) Visszaüzenték, hogy
majd
híradással lesznek. (Tömörkény István) || a. A rádióban, televízióban szokásos hírközlés. Déli híradásunkban beszámoltunk a fontos eseményről. || b. (katonaság) Parancsok, jelentések, közlések továbbítása a hadseregnek egymástól távol levő, de összetartozó egységei, ill. a parancsnokok, őrök, megfigyelők között.