Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

HÍMZÉS
HÍMZŐDOB
HÍMZŐKERET
HÍMZŐNŐ
HÍMZŐTŰ
HÍNÁR
HÍNÁROS
HINDU
HINT
HINTA
HINTA-PALINTA
HINTÁL
HINTALÓ
HINTAPOLITIKA
HINTÁS
HINTÁSLEGÉNY
HINTASZÉK
HINTÁZ
HINTÁZIK
HINTÁZTAT

HIMNUSZ főnév -t, -ok, -a, (régies) himnus (régies írva: hymnus is)
  • 1. (Nemzeti) himnusz: vmely nemzet tagjaink együvé tartozását kifejező, emelkedett hangú, megzenésített költemény, amelyet hivatalos, ünnepélyes alkalommal énekelni, játszani szoktak. A magyar himnusz; a szovjet himnusz. || a. Ennek dallama. Az ünnepélyt a himnusz hangjaival nyitották meg. □ Mikor a katonák a szobába léptek, éppen a magyar himnusz utolsó akkordjait énekeltük el. (Kuncz Aladár)
  • 2. (vallásügy) Istent dicsőítő magasztos hangú ének, ill. imaszerű óda. Himnusz Apollóhoz; középkori himnuszok. □ Kik a cirkuszban himnuszt énekelnek, … Új eszmét hoznak: a testvériséget. (Madách Imre) || a. (ritka) Dicsőítő ének. □ Lant idegébe kapok, s vad tűzzel zengi el ajkam Harsány hymnusodat, százszorszent égi szabadság! (Petőfi Sándor) Az emberhez száll himnuszom ma. (Juhász Gyula)
  • 3. (átvitt értelemben, bizalmas, gyak. gúnyos) Dicshimnusz. Himnuszokat zeng vkiről v. vmiről.
  • Szóösszetétel(ek): dicshimnusz; néphimnusz.