HÍGVELEJŰ [e-e] melléknév -en [e], -bb és főnév -t, -ek, -je [e, e] (választékos, gúnyos)
Gyenge elméjű, hígeszű (személy); bolond. □ [A] hígvelejű pap
papolt neki valamit, miből amaz egy szót sem értett. (Eötvös József) Megvetette a hígvelejű, kapzsi, irigy, kontár golyhókat, kik nem is érdemesek az ember névre. (Kosztolányi Dezső)