Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

HIMBÁL ige -t, -jon
  • 1. tárgyas <Vmelyik pontján rögzített testet> széles ívben lassan, ütemesen ide-oda lenget, lóbál. Karját himbálja. || a. tárgyas Lassan és ütemesen, mintegy hintáztatva ide-oda mozgat vkit, vmit. Himbálja magát. A szél himbálja a fészket a fa tetején. □ A hullámok himbálják a csónakokat, az úszókat. (Nagy Lajos)
  • 2. tárgyatlan (ritka, irodalmi nyelvben) Himbálódzik (1). □ A padlón a lámpa vékony sávja himbál csöndesen. (Kosztolányi Dezső–Poe-fordítás)
  • Igekötős igék: meghimbál.
  • himbálás; himbálgat; himbáló; himbált; himbáltat.