HANGÁTVITEL [g-á] főnév (
műszaki nyelv,
fizika)
Az az eljárás, amellyel a hangot más energiává átalakított formában vmely eszköz által s vmely közegen át a tér más pontjára juttatják, s ott újból hanggá alakítják át.
Elektromos hangátvitel; rádión, fénnyel történő hangátvitel.
- hangátviteles; hangátviteli.