HAMISÍTVÁNY főnév -t, -ok, -a
Megtévesztő szándékkal valódi v. eredeti gyanánt feltüntetett, utánzott, hamisított dolog, tárgy. Értéktelen, közönséges hamisítvány; megtévesztő(en jó) hamisítvány. Ez az ékszer durva hamisítvány. □ Az írásszakértők
hitelesen kimutatták, hogy dr. Boromeusz diplomája hamisítvány. (Nagy Lajos)