HALOTTKÉM főnév (
elavulóban)
Az a hatósági személy, többnyire orvos, aki a halál beálltát és lehetőleg az okát is megállapítja.
Nem lehet temetni, mert a halottkém még nem látta a halottat. □ A bankár halva fekszik az ágyában
kopogást hallok az előszobában; bizonyosan a rendőrbiztos és a halottkém érkeztek meg. (Jókai Mór)