HALOTTHALVÁNY melléknév (-an), (népies, régies) halotthalavány, halotthalovány (túlzó)
Főleg lelki megrázkódtatás miatt rendsz. átmenetileg természetellenesen halvány, szinte ijesztően sápadt <arc, személy>. Halotthalvány orca. □ A szakállas, halotthalvány arc kimerülten hanyatlott vissza. (Kuncz Aladár)