HAJLÓS melléknév -an, -abb (
népies)
Olyan, ami hajlani szokott; hajlékony.
Hajlós ágak, kardpenge, nádpálca. Még hajlós a jég. □ Peng a gyávák lomha kezében |
hajlós íj, s százak kopiái suhognak. (Vörösmarty Mihály) Ó,
forró, bizarr táj,
Ott csodapálmák közt
zsenge karral fűztük hajlós testünk lenge láncba. (Tóth Árpád)