HÁNYAVETI [e] melléknév -n v. -en [e], (-bb)
Nyegle, hetyke, hetvenkedő <személy>.
Hányaveti fiatalember. || a. Ilyen személyre jellemző.
Hányaveti modor, viselkedés. Hányaveti módon pöffeszkedik. || b. Hanyag, rendetlen, kapkodó, felületes <munka, cselekvés, magatartás>.
Dolgát hányaveti módon végezte el.