Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

HÁBORÍT tárgyas ige -ott, -son; -ani
  • 1. (rendsz. határozóval) (ritka) Haragít, bőszít vkit, vmit. A fél falut maga ellen háborította. □ A nemes vármegyét vérig háborította ez a violencia [= erőszak]. (Mikszáth Kálmán)
  • 2. (költői) Háborgat. □ Ki háborítja nyugtomat megént? (Petőfi Sándor) A vén karszék ölébe esve Elnyúlok, zaj nem háborít. (Tóth Árpád) Ó én senkit se háborítanék, Szelíd kísértet volnék én nagyon. (Juhász Gyula)
  • Igekötős igék: felháborít; megháborít.
  • háborítás; háborító; háborított.