GYANÚSÍTÁS főnév -t, -ok, -a
A gyanúsít igével kifejezett cselekvés, megnyilatkozás; az a cselekvés, hogy vkit gyanúsítanak vmivel. Alaptalan, aljas, méltatlan gyanúsítás. Ez csak üres gyanúsítás, amely bizonyításra szorul. Puszta gyanúsítás alapján nem lehet senkit sem elítélni. □ Fénye, ragyogása
(ha van), [a rendjelemnek] Az irodalomé; Gyanúsitása
(a van,) Egy magamé! (Arany János) Csak indulat csikarta tán belőle ki | a gyanúsítást, nem volt meggondolt beszéd. (Babits MihálySzophoklész-fordítás)