Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (rosszalló) Olyan <személy>, aki akarati, értelmi gyengesége v. testi állapota következtében a legegyszerűbb gyakorlati feladattal szemben is ügyefogyottan, tehetetlenül áll, nem tud magán segíteni. Gyámoltalan csecsemő, öreg. Ilyen gyámoltalan embert küldenek ide. Fogd meg azt a zsákot, ne légy olyan gyámoltalan. □ Nem vagyok én olyan gyámoltalan fráter (Gárdonyi Géza) || a. (kissé régies) Gyámolításra szoruló, de gyámol, támasz, segítség nélkül levő <személy>. Otthon gyámoltalan öreg szülei vannak. Segítsünk ezen a gyámoltalan asszonyon. □ Öregszik a király. | Elagg végtére s mint a gyermek Olyan gyámoltalan. (Tompa Mihály)
2. Gyámoltalan személyre jellemző, rá valló, vele kapcs., hozzá tartozó. Gyámoltalan mozdulatok, szavak; gyámoltalan meghunyászkodás. □ Átkoztam a gyámoltalan természetemet, amit mindenre rá lehet venni. (Móra Ferenc)
II. főnév -t, -ok, -ja Gyámoltalan személy. Mutasd meg annak a gyámoltalannak, hogy kell csinálni. Ezek a gyámoltalanok mindent elrontanak.
III. határozószó (ritka, régies) Gyámolítás, támogatás nélkül. □ Oly szegényen, oly gyámoltalan maradnak itt, mint minden magyar költő családja. (Jókai Mór)