GYANAKVÁS főnév -t, -a (csak egyes számban)
A gyanakodik igével kifejezett lelki folyamat, állapot; az a tény, hogy vki gyanakodik; bizalmatlankodás. Alaptalan, ösztönös gyanakvás; gyanakvását sikerült eloszlatni; gyanakvással néz vkit, vmit. Az ajánlatot gyanakvással fogadta. □ Csodálkozva, gyanakvással hallgatta szavaimat. (Babits Mihály) || a. Bizalmatlanságon, tartózkodáson alapuló túlzott aggodalmaskodás. Természete az állandó gyanakvás. Örökös gyanakvása emberkerülővé tette.