GYŰLÖLSÉG főnév -et, -e [ë, e] (csak egyes számban) (
választékos)
Rendsz. általánosabb tárgyra irányuló gyűlölet.
Ádáz, családi, nemzeti gyűlölség. Nagy gyűlölség van köztük. Állandó gyűlölségben élnek. □ Megszűnik irigység, jóra fordul gyűlölség,
Csak én szerelmemnek
nincs vége, mert égten ég. (Balassi Bálint) Lelke gyűlölségén erőt vesz valami. (Arany János) Tudta, hogy az öreg tanár brutális gyűlölsége ki fog törni
(Herczeg Ferenc)