Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
I. melléknév Olyan, aki, amely vmit v. vkiket gyűjt; magába gyűjt, összegyűjt. Gyógynövényeket gyűjtő gyermekek; aláírást gyűjtő diákok; a haladó fiatalokat maga köré gyűjtő politikus; kalászt gyűjtő úttörők; a sugarakat egy pontba gyűjtő lencse; a ruhákat gyűjtő szekrény.
II. főnév -t, -je [e]
1. Általában az, aki v. ami vmit gyűjt. Furcsaságok, régi pénzek, autogramok gyűjtője. || a. (tudományos) Az a kutató, aki adatok (népköltési termékek, tájszavak stb.) v. természeti leletek (állatok, növények, ásványok stb.) gyűjtésével foglalkozik. A gyűjtő igyekszik szó szerint jegyezni a hallottakat. A gyűjtők több értékes ásványi ritkaságra bukkantak. □ A csécsi idők utáni korokban másnemű viszonyba kerültem a faluval : de mikor felnőtt korban közéjük kerültem mint népköltési gyűjtő, soha idegenkedést nem éreztem. (Móricz Zsigmond)
2. (népies) Széna, takarmányféle gyűjtésével foglalkozó mezei munkás. A gyűjtők már kimentek a rétre. □ Két huszasért egy kaszást kapok és egy gyűjtőt. (Vas Gereben)
3. (hivatalos) Iratok gyűjtésére szolgáló kartondoboz, könyvtáblaszerű tartó v. kartonpapírból készült boríték. Az iratot berakta a gyűjtőbe.