Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

GYÁM főnév -ot, -ja (főként birtokos személyraggal)
  • 1. (hivatalos) A kiskorú árva törvényesen kijelölt képviselője, vagyonának kezelője, gondviselője, (főként férfi) <gyámfiához v. gyámlányához való viszonyában>. Kirendelt gyám. Végrendeletében öccsét jelölte ki gyermekei gyámjául. A hatóság gyámot rendelt ki árvái mellé. □ Le szokta zárni a szobámat, ha a gyámom pénzküldeménye késlelkedik. (Krúdy Gyula) || a. Kiskorú személy, gyermek eltartója, nevelője, gondviselője (elhalt) szülei helyett; nevelőszülő. Gyámja olyan szeretettel nevelte, mintha saját gyermeke lett volna.
  • 2. (átvitt értelemben, régies, irodalmi nyelvben) Az, aki elhagyatottságában gyámolít, segít, támogat vkit. □ Te lásd meg, ó sors, szenvedő hazámat | …, Hatalmas, ó légy gyámja, légy vezére. (Kölcsey Ferenc)
  • 3. (építészet) Fából, kőből, vasból v. más anyagból készült tartó- v. támasztóelem, amely az épület kiugró részét vagy a boltozatot tartja.
  • Szóösszetétel(ek): 1. gyámbolt; gyámboltozat; gyámcölöp; gyámgyerek; gyámkar; gyámkötés; gyámpénztár; gyámrúd; gyámtalp; gyámtárs; gyámtartó; 2. boltgyám; falgyám; közgyám.
  • gyámi.