GYÓGYSZERÉSZET [ë-e v. e-e] főnév -et, -e [ë, e]
- 1. A gyógyszerész foglalkozása. || a. E foglalkozás elméleti és gyakorlati ismereteinek összessége. Kitanulta a gyógyszerészetet. || b. Ennek kézikönyve.
- 2. (iskolai) Az az egyetemi tagozat, ill. kar, amelyen a gyógyszerész pályára készülő hallgatókat képzik. Gyógyszerészetre iratkozott be.
- gyógyszerészeti.