GYÖNGYÖZIK tárgyatlan ige -tem [e], -ött; -nék, -nél, -ne [e], -zön (-zék), (
választékos) gyöngyöz
1.
Gyöngyözik vmi: vmit sok csillogó vízcsepp lep el, v. vmely folyadékban felszálló v. az edény falához tapadó fényes buborék keletkezik.
Gyöngyözik a bor; gyöngyözik a harmat; gyöngyözik a homloka: verejtékezik, verejtékcseppek csillognak rajta; (
ritka,
irodalmi nyelvben)
gyöngyözik a szeme: könnyezik, könnybe lábad. □ A mező mindenfelé harmattól gyöngyözött. (Gárdonyi Géza) Kopasz feje a verejtéktől gyöngyözött. (Kuncz Aladár)
- 2. (zene, választékos) <Ember vagy hangszer hangja> simán, akadálytalanul, gyors ritmusban pereg. Zongorajátékában gyöngyöztek a futamok.
- Igekötős igék: begyöngyözik; felgyöngyözik; kigyöngyözik; legyöngyözik; végiggyöngyözik.
- gyöngyözés; gyöngyöző.