Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Olyan, aki v. ami győzött, ellenségét legyőzte, rá vereséget mért. Győztes állam, csapat, ország, proletariátus, sereg; győztes marad; győztesnek bizonyul. □ Győztesen Ragyogjon a csatában fegyverünk. (Vörösmarty Mihály) És én ne szánjam Ninivét, | mely mint egy győztes harci tábor terjed | a sivatagban ? (Babits Mihály) || a. (átvitt értelemben, ritka) Olyan, ami a győzelem által okozott érzést tükrözi. □ A derék Solymosi boszut állva vetett | A vezérre győztes büszke tekintetet. (Arany János)
2. Olyan <esemény>, amely győzelemmel ért véget. Győztes forradalom, hadjárat.
II. főnév -t, -ek, -e [ë, e] Az, aki v. ami győzött. Ki a győztes? Győztesként került ki a küzdelemből. Ne legyen győztes és legyőzött! A győztesre fogadott. A győztesnek járó díjat a csapat kapitánya vette át.