GYORSASÁG főnév -ot, -a (csak egyes számban)
Mozgásnak, cselekvésnek, tevékenységnek, folyamatnak, jelenségnek a gyors (I. 12) melléknévvel kifejezett tulajdonsága, gyors volta, lefolyása.
Eszeveszett, nagy gyorsaság; csökkent, fokozott, fokozódó v.
növekvő gyorsaság; → kápráztató gyorsaság; az intézkedés, a segítség gyorsasága; lépteinek, munkájának gyorsasága; észjárásának gyorsasága; a fejlődés, a folyamat, a változás gyorsasága. Csökkenti, fokozza, növeli a gyorsaságot. □ A gyorsaság legyen Legjobb ajánlat [= ajánlás] hűségtek felől. (Arany JánosShakespeare-fordítás) || a. Vmely (mozgó) személy, állat, testrész, eszköz, tárgy, anyag gyors (1a) volta, a gyors (1a) melléknévvel kifejezett tulajdonsága.
A futó, a hajó, a nyúl gyorsasága. Nagyobb gyorsaságával az ő lova nyert. || b. Gyors mozgás, működés.
Meglepő gyorsaságot mutat a munkában. Nagy gyorsasággal dolgozik. (
szójárás)
Gyorsaság nem boszorkányság: nem nehéz az, meg lehet azt csinálni, csak ügyesség kell hozzá. □ Egy zsonglőr gyorsaságával kapta meg a szalmaszálat. (Babits Mihály)