GYÓGYKEZELÉS főnév -t, -e [e] (csak egyes számban) (
orvostudomány)
A betegség(ek) megszüntetésére, gyógyítására, enyhítésére, az egészség helyreállítására alkalmas, ill. alkalmazott gyógyító eljárás, orvosi kezelés.
A gyermek gyógykezelésre szorul. A betegek ingyenes gyógykezeléséről a társadalombiztosítás gondoskodik. □ Nagy praxisom volt női idegbajok gyógykezelésében. (Jókai Mór) || a. Ennek egyes beteg(ség)ek esetében történő alkalmazása.
Szembajának gyógykezelése hónapokig tartott. Az eddigi gyógykezelés nem volt megfelelő. Gyógykezelésnek vetette alá magát. Az orvos penicilinnel való gyógykezelést ajánlott. Megkezdte a gyógykezelést. □ Megtanultam a kloroformmal való gyógykezelést. (Jókai Mór)
- Szóösszetétel(ek): vízgyógykezelés.
- gyógykezelési.