Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Olyan <betegség, seb, állapot>, amely nem gyógyítható, amelyen orvosi beavatkozással, eljárással segíteni nem lehet. Gyógyíthatatlan depresszió. A rák előrehaladott állapotban mai tudásunk szerint gyógyíthatatlan.
2. Ilyen betegségben, állapotban szenvedő <személy, állat, testrész>. Gyógyíthatatlan öreg, tüdőbajos; gyógyíthatatlan ló; gyógyíthatatlan láb. □ Halálosan fáradt volt, s egyszerre gyógyíthatatlan betegnek érezte magát. (Babits Mihály) || a. (átvitt értelemben) □ Ki látja | közületek, Nagyok, | a szegénységet, | melynek gyógyíthatatlan | betegei vagyunk (Szabó Lőrinc)
3. (átvitt értelemben, választékos) Olyan <fájdalmas érzés>, amelyet nem lehet enyhíteni, v. amely semmitől el nem múlik. Gyógyíthatatlan szomorúság. □ Az én szívem sebesedett meg gyógyíthatatlanul. (Móricz Zsigmond)
4. (átvitt értelemben, bizalmas, rosszalló) Olyan <személy>, akinek vmely szellemi fogyatékosságán már nem lehet segíteni; javíthatatlan. Gyógyíthatatlan pesszimista; gyógyíthatatlanul ostoba.