Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. <Az embernek, ill. valakinek az életében> a csecsemőkortól kora ifjúkoráig terjedő szakasz. A gyermekkor örömei, betegségei; gyermekkorában: abban az időben, mikor még gyermek volt; kinőtt a gyermekkorból; második gyermekkorát éli: <felnőtt> gyerekes, testi-szellemi erejében meggyengült öreg ember lett. Gyermekkorát vidéken töltötte. □ Már a nádat elvetettem, Melyen véled hajdani Gyermekkorunkban szerettem Fel s alá lovaglani. (Csokonai Vitéz Mihály) Ismerősen vészik őt körűl Gyermekkorának játszótársai. (Arany János) A csillagok útján elszáguldott messze, ahol gyermekkorát töltötte. (Kuncz Aladár) Egy gyíkot öltem meg gyermekkoromban (Juhász Gyula) || a. E korral kapcs. életkörülmények, élmények, események összessége. Szép gyermekkora volt. Már alig emlékszik gyermekkorára. □ Gyermekkorom, áldott gyermekkorom, | te hontalan, hozzád kiáltozom. (Kosztolányi Dezső) Emlékszem az én ősömre és minden ivadékára, mintha a magam gyermekkorára emlékeznék. (Karinthy Frigyes)
2. (átvitt értelemben) <Vminek a fejlődésében> az első, kezdeti, fejletlen fokozat. A gyáripar gyermekkora. Akkor az emberiség még gyermekkorát élte. □ Gyermekkora gyermekkorunk, Velünk nevelkedett a gép. (József Attila)