GYAKORLÁS főnév -t, (-ok), -a
- 1. A gyakorol (14) igével kifejezett tevékenység. Elkérte a hegedűt egy kis gyakorlásra. Meglátszik a játékán a sok gyakorlás. Hosszú gyakorlással fejlesztette tehetségét. □ Egyszer elkérte kölcsön pisztolyaimat; mint mondá, gyakorlás végett. (Jókai Mór) || a. Az a cselekvés, hogy vmit gyakorolnak. Az írás, vmely nyelv, a számtan gyakorlása; a tánc, az úszás, a vívás gyakorlása. || b. A vallás (szabad) gyakorlása: a vallás törvényeinek, szokásainak (szabad) érvényesítése. □ A Magyar Népköztársaság biztosítja
a vallás szabad gyakorlásának jogát. (A Magyar Népköztársaság Alkotmánya)
- 2. Az a cselekvés, mellyel vmely törvényes hatalmat érvényesítenek, vmely hivatást gyakorolnak (5). A bírói hatalom, az államfői jogkör gyakorlása; az orvosi, a mérnöki hivatás gyakorlása. □ A helyi tanácsok
biztosítják a dolgozók
ellenőrzését az államhatalom helyi gyakorlásában. (A Magyar Népköztársaság Alkotmánya)
- Szóösszetétel(ek): testgyakorlás; vallásgyakorlás.
- gyakorlási.