GYERMEKDED [e-ë-e] melléknév -en, -ebb [ë, e]
- 1. (ritka) Olyan <felnőtt>, aki tapasztalatlan, naivan őszinte, hiszékeny, természetes és romlatlan, mint a gyermekek; gyermeteg. Jaj, hogy lehetsz ilyen gyermekded!
- 2. (gyak. rosszalló) A gyermek természetességére, tapasztalatlanságára, őszinteségére, romlatlanságára emlékeztető; gyerekes (1a), gyermekies. Gyermekded beszéd; gyermekded kérdés, megjegyzés; gyermekded kedély, lélek. Gyermekdeden mosolygott. Gyermekded lélekre vall. □ Gyermekded naivság s kedély nyilatkozott a felfogásában. (Mikszáth Kálmán)
- gyermekdedség.