Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

GYERKŐC [e] főnév -öt, -e [e], (népies) gyerkőce [e-e] ..cét, ..céje [e] Serdülő korú v. annál vmivel fiatalabb, rendsz. fiúgyermek. Vásott gyerkőcök. Még csak gyerkőc lehetett, mikor ez történt. □ Gyerkőce volt még; madarászni ment. (Vörösmarty Mihály) Mit ér a szép barack, ha tolvaj gyerkőc harapott már bele, s csak a csősztől futtában dobta el? (Babits Mihály)