Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (ásványtan) Színtelen, ritk. színes, kristályos, a szén csoportjába tartozó igen kemény ásvány; drágakőként, nem tiszta fényű kisebb darabjait és porát pedig ipari célokra használják. Gyémántot csiszol, köszörül. □ A gyémánt is, egyetlenem! | Hideg földben, kő közt terem. (Tompa Mihály) Olyan volt, mint a gyémánt, amely mindent megsért s, magát csak gyémántporral engedi köszörültetni. (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben, választékos) Csiszolatlan gyémánt: olyan személy, akinek értékes tulajdonságai még nem bontakoztak ki. || b. (átvitt értelemben, költői) Fekete gyémántok: kőszén.
2. A gyémánt (1) tiszta fényű, csiszolt darabja mint igen értékes ékkő. □ A gyémánt is tündöklő fényt lövel: Mégis ő maga, mint a jég, hideg. (Tompa Mihály) Az övükbe tűzött fegyverek gyémántja fehér szikrákat ver minden mozdulatuknál. (Gárdonyi Géza)
5. (műszaki nyelv) Gyémánttal (1) ellátott üvegvágó szerszám. Eltört a gyémántja.
6. (birtokos személyraggal) (átvitt értelemben, kedveskedő) Vkinek kedves, becses személy (v. tárgy). □ Kicsiny kis leányka, Te a nagy világnak Legnagyobb gyémántja! (Petőfi Sándor) Tanulj fiacskám, tanulj édes kis gyémántom. (Móricz Zsigmond)