GYEREKES [e-ë-ë] melléknév -en, -ebb [e, e]
- 1. (rosszalló) Felnőtthöz nem illőn viselkedő, éretlen, komolytalan <személy>. Ne légy már ilyen gyerekes! || a. (gyak. rosszalló) Ilyen személyre jellemző, rá valló <magatartás, megnyilatkozás>. Gyerekes beszéd, csíny, tréfa, viselkedés. □ Gyerekes Szó repes Ajkidon | Kálmusom. (Arany János)
- 2. Gyermekre emlékeztető, gyermekhez illő, rá jellemző. Gyerekes betűk, írás; fejletlen, gyerekes testalkat. □ A liget eközben zendűl és Hajna nevéről Férfias és gyerekes hangon szólítatik egyre. (Vörösmarty Mihály) Gyerekes
ámulattal szedtem
szemembe a nagy, idegen világ fényét. (Kaffka Margit)
- 3. (népies, bizalmas) Gyermekes (1). Gyerekes apa, család.
- gyerekesség.