Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

GYÁVASÁG főnév -ot, -a (csak egyes számban)
  • 1. A gyáva (1–2) melléknévvel kifejezett jellembeli tulajdonság. Átkozott, hitvány gyávaság. Férfihoz nem illik a gyávaság. Nincs benne gyávaság. Gyávaságból nem jött el. □ Átok reá, ki gyávaságból Vagy lomhaságból elmarad. (Petőfi Sándor) Azt tartottam, hogy a szerelemben nincs gyávaság. (Móricz Zsigmond) || a. Vkinek, vminek gyáva (1, 3) volta, természete; gyáva magatartás, viselkedés. A nyúl gyávasága közmondásos. A katona gyávasága gyalázat. Pökhendiségénél csak gyávasága nagyobb.
  • 2. Gyáva (3) tett, ijed(t)ségből, félelemből, gyávaságból (1) eredő cselekedet, megnyilatkozás. A vár feladása gyávaság volt. Gyávaság volt megfutamodnod. Gyávaság volt, hogy nem mentél vissza. Mentegetőzése puszta gyávaság.
  • 3. (ritka, költői) Tehetetlenség, tespedés. □ Nem gyávaság korában éltem, Láttam sokat, mindent megértem. (Arany János)
  • gyávaságú.