GARRAL határozószó
<Csak ebben az állandósult szókapcsolatban:> nagy garral: a) (gúnyos v. rosszalló) a dologhoz nem illő hangossággal; zajos külsőségekkel; nagy hangon, hangoskodva. Nagy garral beszél, jár fel-alá. Nagy garral fogadkozott, hogy ő megteszi. b) (régies) büszkén, fennhéjázva. □ Daliás nagy garral | Az egész udvarral, megy Endre vadászni. (Arany János) Nagy garral, felfuvalkodva Jár az udvaron a pulyka. (Gyulai Pál)