GAZDASSZONY [d-a] főnév, (
ritka) gazdaasszony
1. Gazda (2, 2b) felesége; parasztasszony. □ Udvaron fehérlik szőre egy tehénnek; A gazdasszony épen az imént fejé meg. (Arany János)
- 2. Háziasszony, mint a háztartás, ill. a háztáji gazdaság vezetője, irányítója. Gondos, jó, kitűnő, rossz, takarékos, ügyes, ügyetlen gazdasszony. □ A jó gazdasszony előjő | a szíves mosoly maga | régi módi, sima hajjal. (Kosztolányi Dezső) Édesanyám a legrosszabb gazdasszony a világon,
pénzzel bánni nem tud. (Móricz Zsigmond)
- 3. (régies) Magános férfi háztartását v. vmely háztáji gazdaságot vezető női alkalmazott; házvezetőnő. Gazdasszonyt fogad v. alkalmaz. A kamrakulcs a gazdasszonynál van. □ Egy esős júniusi kora reggelen meggyet tesz a gazdasszonyom a kávém mellé. (Gárdonyi Géza)
- gazdasszonyi; gazdasszonyos.