Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

GÜGYÖG ige -tem [e], -ött, -jön (hangutánzó)
  • 1. tárgyatlan <Kisgyermek, rendsz. vmely érzelem kifejezéséül> szavakat nem alkotó hangokat, hangcsoportokat ejt ki, gagyog. Milyen kedvesen gügyög a kis baba!
  • 2. tárgyatlan (gyak. gúnyos, rosszalló) <Felnőtt> ezt utánzó v. erre emlékeztető kényeskedő, érzelmes módon, ill. a szavakat érzelmesen, becézően kimondva beszél. Beszélj vele értelmesen, ne gügyögj. A két szerelmes gügyög egymásnak. Rosszul játszik a színész, nem beszél, csak gügyög. □ Gügyögtek [a fecskéknek] … a katonák, mint ahogy apró gyerekeknek szokás. (Tömörkény István) || a. tárgyas Gügyögve mond vmit. Nem érteni, mit gügyög. Szerelmes szavakat gügyög.
  • Igekötős igék: elgügyög; visszagügyög.
  • gügyögés; gügyögő; gügyögött.