GUBA [1] főnév gubát, gubája
(
népies,
néprajz,
régies) Fürtösre szőtt durva posztóból készült, kezdetleges szabású hosszú v. rövid felsőkabát; <régen (szegény)parasztok viselete volt>.
Fehér guba; fekete fürtös guba. □ Egyik jobbágy a másiknak kurta gubáját Megrántá. (Fazekas Mihály) A hosszú lábú drótostót Kopott gubáját cepeli. (Petőfi Sándor) Édesanyám
vett nekem kis fejér gubát, akkor még a vót a divat. (Móricz Zsigmond)
- Szólás(ok): ld. eb. Közmondás(ok): (régies) Guba gubához, suba subához: ki-ki a magához valóval házasodjék v. barátkozzék, érintkezzék.
- Szóösszetétel(ek): gubacsapó; gubapokróc; gubaposztó; gubaszagú; gubaviselet.