GRIMASZ főnév -t, -ok, -a grimász (
bizalmas, kissé
régies)
Fintor.
Megvető grimasz; grimaszt, grimaszokat csinál, grimaszt → vág; furcsa grimaszra késztet vkit. □ Keserves grimászt csinált s a tarkóját vakarta. (Jókai Mór) Ilics Iván gyermekes grimászt vágott arcával. (Krúdy Gyula) A Rossz Fiú
öklével mellbe bokszolta, és iszonyú grimaszt csinált rá. (Karinthy Frigyes)