GRIFF [2] * főnév -et, -je [ë, e]
- 1. (ritka, régies) Általában fogás (1b), ill. az a mód, ahogyan megfog vki vmit. Erős, jó griffje van. Egy griffel kihúzta a dugót.
- 2. <Szerszámon> fogó, nyél. A lapát griffje.
- 3. (átvitt értelemben, bizalmas, ritka) <Vmely munkaeszköz használata v. munkamódszer alkalmazása során megnyilvánult> érzék, ügyesség. Van griffje hozzá. Jó griffje van. || a. (átvitt értelemben, bizalmas) Célszerű ügyes eljárás, fogás, fortély. □ Ezek azok a finom griffek, amikhez csak azok értenek, akik az udvar levegőjét szítták
(Mikszáth Kálmán)