GRAVÁMEN [ë v. e] főnév -t, -ek, -e [ë, e] (
politika,
történettudomány)
Vmely hatóság által az alkotmányon, egyes személyeken v. vmely testületen elkövetett jogsértés; kül. a rendi Magyarország alkotmányát a bécsi udvar politikája következtében ért sérelem <a XVI. sz. második felétől 1848-ig>.
A gravámenek orvoslása; a vármegyék gravámenei. || a. E sérelmek előterjesztése, felpanaszolása; sérelmi panasz.
A tárgyalás menetét lassították a folytonos gravámenek.