GULYÁS [2] főnév -t, -ok, -a
- 1. Kis darabokra vágott marha-, v. sertés- (néha birka)húsból, vele együtt főtt burgonyából paprikás és hagymás élvel készült étel. A tálban párolgó gulyás. Gulyást főz ebédre. □ A gulyás csak akkor igazi gulyás, ha cserépben főzik. (Krúdy Gyula) Bográcsgulyást evett
zsíros, vérvörös gulyást, szegedi paprikával. (Kosztolányi Dezső) || a. Hasonló anyagokból, de levesszerűen s gyak. belefőzött zöldséggel és csipetkével készített étel. Hamis gulyás: ilyen leves hús nélkül készítve.
- 2. (bizalmas, túlzó, rendsz. tréfás) Gulyássá aprít vkit: a) összevagdalja, összekaszabolja; b) (átvitt értelemben) kegyetlenül elbánik vele.
- Szóösszetétel(ek): 1. gulyáslé; 2. birkagulyás; bográcsgulyás; székelygulyás.
- gulyásos.