GRÁNÁT [2] főnév -ot, -ja, (
régies,
népies) granát (
katonaság)
Régen gömb, ma csúcsos henger alakú tüzérségi robbanó lövedék.
A gránát becsapódik, felrobban. □ A dörgés egyre közelebb jött, most mintha ezer ágyú dörgött volna, gránátok sziszegtek, srapnel pukkant. (Karinthy Frigyes) || a. (
régies) Kisebb, kézzel dobható gomba. □ És pattog a bomba, és röpked a gránát. (Arany János)
- Szóösszetétel(ek): 1. gránátbiztos; gránátmentes; 2. kézigránát; repeszgránát.